Híreink

Hírcsoportok

Slideshow

Papnevelőintézet Könyvtára

A régi „híres káptalani iskola” szerény utóda, a szeminárium, 1711-ben nyílt meg 6 hallgatóval, a török és Heister hordák közel két évszázados pusztításai következtében romokban heverő Veszprém újjáépítése elindítójának Volkra Ottó János püspöknek (1710-1720), buzgólkodása folytán.
szeminariumVolkra halála után 1722-ben a szeminárium megszűnik, és csak 1745-ben állítja vissza Biró Márton. Mikor 1784-ben II. József Magyarországban is megszüntette az egyházmegyei szemináriumi oktatást, és felállította a generális szemináriumokat, a helytartótanács a veszprémi szeminárium összes bútorait és könyvtárát a pozsonyi szeminárium részére foglalta le. Innen a könyvtár később a pesti egyetemi könyvtárba került. A generális szemináriumok 1790-ben feloszlottak, és így 6 évi szünetelés után újra megnyíltak a veszprémi szeminárium kapui. Az egyetem 1795-ben adta vissza az intézetnek 147 kötetből álló könyvtárát.
Az elöljárókhoz 1845-ben benyújtott újítások iránti kérelmek egyike, hogy az intézeti könyvtárhoz jobban hozzáférhessenek a növendékek, azt ne a prefektus hanem ők maguk kezelhessék.
A könyvtár állománya igen csekély kezdetből a legnagyobbrészt adományozás és hagyományok által 1896-ban több mint háromezer kötetre emelkedett. A könyvtár ismeretlen eredetű 950 forint alapítványának kamatát folyóiratok beszerzésére fordították. A könyvtár őre a prefektus.
A Veszprémi Püspöki Papnevelőintézet Könyvtárának betűsoros szakcímtára. Kiadja a Veszprémi Püspöki Papnevelőintézet. Veszprém, Egyházmegyei ny. 1905. az állományt 6635 kötetben jelöli meg. A könyvtár nagy kincsei: Migne: Cursus patrologiae latin és görög sorozata és lucanus1Lucanus Marcus Annaeus Pharsalia művét tartalmazó kötet, mely Rómában 1469-ben jelent meg aranyozott és fehér, kék, piros, zöld, lila, sárga színes festésű, olasz indafonatos címlappal, néhány hasonló modorban készült iniciáléval és gazdagon díszített reneszánsz kötéssel.
Koroknay Éva szerint úgy tűnik, hogy a Lucanus-kötet a Korvina eddig nem ismert nyomtatványai közül való. Kötése pedig az eddig fellelt magyar reneszánsz emlékek legkiemelkedőbb darabjai közé tartozik.
XVIII. századvégi és XIX. század eleji folyóiratai között megtalálhatók a Felsőmagyarországi Minerva, Magyar Hirmondó, Magyar Minerva.
A szeminárium megszűnése után 1952-ben a püspöki palota nagyebédlőjében lelt otthonra a könyvtár. E műemlék restaurálásakor a földszint egyik szobájába került, mely jelenleg az érseki palotát az érseki hivatallal összekötő helyiség.
Az 1960-as évektől a szemináriumi könyvtár is a Püspöki Könyvtár állományába olvadt.