Üdvözöljük a Veszprémi Érseki Könyvtár honlapján!
Könyvtár története
A Veszprémi Érseki Könyvtár 63.000 kötetes állománya magába foglalja a Püspöki Könyvtár, a Káptalani Könyvtár és a Papnevelő Intézet Könyvtára együttesen kezelt anyagát. – A veszprémi püspökséget 1993-ban II. János Pál pápa érseki rangra emelte.
A veszprémi püspöki könyvtár alapítása Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevéhez fűződik. Biró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegyének főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről az általa építtetett püspöki rezidenciából kormányozta. – A korábbi – török idők alatti – püspökök könyvtárra nem gondolhattak. De általában Biró Márton idejében is hiányoztak a könyvtárak. Mária Terézia utasítja a főpapokat, hogy könyvtáruk legyen. Biró utasítás nélkül is az elsők között jár. – Tanulmányai befejeztével pályája gyorsan ível felfelé. 1723-ban plébános Bicskén, 1729-ben veszprémi kanonok és felsőörsi prépost, 1734-ben Acsády Ádám püspök helynöke és legbizalmasabb munkatársa, 1740-ben nagyprépost. Tollforgató és olvasó egyéniség. Püspöki kinevezéséig 9 munkája hagyja el a nyomdát, s ezt a számot püspöksége alatt még 20-szal gyarapította. Hivatásának ezen állomásai széles látókört követeltek meg tőle. S ezt a könyvek biztosították számára. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre.
Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István nevű egyházi személy. Tessedik 1750 novemberétől levélben tájékoztatja Birót a megjelent könyvekről, azok áráról, a közeli aukciókról és azok kínálatáról. S még kéri a püspököt arra is, hogy közölje vele, hogy melyek azok a művek, amelyeket szívesen látna könyvtárában. Biró ezt meg is teszi. S egyik levelében még tájékoztatja megbízottját a könyvek küldésével kapcsolatos módszerről is. Tessedik a könyveket egy lezárt és lepecsételt ládában a győri ferencesekhez küldje, ahonnét azokat továbbítják Nyúlra a tiszttartónak. A fuvarosok megszerzésére pedig a legjobb alkalom: Bécsben a Fehér Farkas vendégfogadó, ahol a győri fuvarosok szoktak tartózkodni. A Sümegre történő szállítás pedig már a nyúli tiszttartó feladata. Biró minden alkalommal nagy örömmel nyugtázza megbízottja levelét, különösen a könyvszállítmányt, melyet minden esetben tételszerűen fel is sorol. Nagyon elégedett megbízottja munkájával és figyelmessége jeléül még somlói bort is küld neki.
Nagyon rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés latinul: Ex libris Martini Biró de Padany episcopi Veszprimiensis, anno 1751. – Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. – A műveket szakcsoportosításban közli. Első helyen szerepelnek a bibliák. Az első tétel egy ritka nagyságú – rarae magnitudinis – biblia, melyet Lyonban adtak ki 1550-ben. A harmadik tételben egy magyar nyelvű biblia szerepel, mely minden valószínűség szerint a Káldi-féle fordítás bécsi – 1626-os kiadása. A második csoportban találjuk a szentírásmagyarázatokat és az egyházatyákat. Találkozunk itt Szent Ágoston, Szent Anzelm, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás és Nazianzi Szent Gergely műveivel. – Ezt követik a hittudományi, erkölcstani és jogi munkák. – Szép számmal képviselt a magyar történelem. Első helyen szerepel Bonfini Magyarország története „Rerum Hungaricarum Decades” címmel. – A magyar történelem után következnek az egyháztörténeti munkák, végül a prédikációkat tartalmazó kötetek. – Biró teológiai és filozófiai jegyzetei zárják a leltárt.
A legtöbb mű latin nyelven olvasható. Van magyar nyelvű munka is, melyek leginkább prédikációs kötetek. Pl. Illyés István ünnepnapokra készített prédikációi, majd Landovics István vasárnapi szentbeszédei. Az előbbi 1708-ban, az utóbbi 1689-ben jelent meg Nagyszombatban.
Szerepel a gyűjteményben egy ősnyomtatvány is a XV. Századból: Plinius „Historia naturalis”-a – természettudományi enciklopédiája. A mű 1499-ben Velencében látott napvilágot. Az első század e tehetséges szerzője saját bevallása szerint nagyon sok munkából gyűjtötte össze könyve tartalmát. Első részben a világ matematikai és fizikai leírásával foglalkozik. Szó van itt a napról, holdról, csillagokról, csillagok hullásáról, üstökösökről, napfogyatkozásról, holdfogyatkozásról, a földről, a föld keringéséről és forgásáról, majd a tengerekről, tavakról és folyókról. – Ezt követi a földrajz. Ismerteti az akkor ismert egész világot: Európát, Ázsiát és Afrikát. Még Pannónia és a Balaton is szerepel a műben. Aztán folytatja az embertannal, állattannal, növénytannal, sőt még a gyógyszerekkel is foglalkozik.
A leltárban szereplő művek elhelyezése a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt. Biró a királynőnek 1756-ban többek közt azt is írja, hogy asztalán takarékoskodott, csakhogy a püspöki könyvtár számára berendezésről gondoskodhasson. A következő évben boldogan sorolja fel a kancellárhoz intézett levelében alkotásait, köztük a sümegi könyvtárat, amelyet rendkívül elegáns stukkó, értékes festmények és berendezések ékesítenek. A sümegi könyvtár Biró halála után hosszú ideig nélkülözte a gazda gondoskodását.
Utóda Koller Ignác (1762-1773), a veszprémi püspöki palota építtetője az északi emeleti szárnyon, a kápolna mellett művészi berakásos bútorzatú könyvtárszobát létesít, amelynek polcain sorakoznak az általa vásárolt könyvek. Halála után, 1773-ban a könyvek leltározását egykori szertartója Mayer György végezte. A leltár eltér Biró szakcsoportos leltárától. Nagyság szerinti csoportosításban közli a könyveket: ívrét, negyedrét, nyolcadrét, tizenhatodrét… A kötetek száma: 1671. Ex libris-e a címlap verzóján beragasztott címere, alatta szöveg: Ignatius Koller episcopus Weszprimiensis. – Koller Ignác veszprémi püspök.
A tartalmukban értékes, kötésükben szemet gyönyörködtető művek közül mindenképpen említésre méltó Fendt Tóbiás lengyel származású festő és rézmetsző „Sírfeliratok, síremlékek” c. 1574-ben megjelent munkája. Az ókor és a középkor nagyjainak sírfeliratai, síremlékei láthatók e műben. Szinte életre kelnek a szemlélő előtt: Cicero, Livius, Plinius, Vergilius, majd Rotterdami Erasmus, Dante és a magyar Janus Pannonius pécsi püspök és költő.
Különösen nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére Hornig Károly. 1888-ban foglalta el püspöki székét, 1912-ben bíborossá nevezte ki X. Pius pápa. – Első teendői közé tartozott, hogy a székfoglalás után hamarosan a sümegi könyvtár berendezését átadta az Iparművészeti Múzeumnak, hogy állagának épsége biztosítva legyen. A könyvek azonban Sümegről Veszprémbe kerültek. – Budapesti és bécsi könyvkereskedője állandóan tájékoztatta Hornig püspököt a könyvpiac újdonságairól.
Megtalálható könyvtárában Hain ősnyomtatvány katalógusa, Szabó Károly Régi magyar könyvtára, Apponyi Sándor „Hungarica, magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok” c. munkája, Petrik bibliográfiái és járatta a Magyar Könyvszemlét is. Előszeretettel gyűjtötte a Vesprimiensiákat, azokat a műveket, melyeket Veszprémben nyomtattak vagy Veszprémről írtak, vagy veszprémi szerzők művei. Az első magyar katolikus hittudományi folyóirat – az Egyházi Értekezések és Tudósítások – 1820-ban Veszprémben jelent meg, szerkesztője, kiadója a könyvbarát Horváth János kanonok, a későbbi székesfehérvári püspök volt. Különösen szem előtt tartotta az egyházmegye papjainak irodalmi és tudományos munkásságát és nagy gonddal gyűjtötte is a megjelent munkákat.
Előmozdította a hazai és külföldi tudományos kutatást, melynek látható eredménye: a „Monumenta Romana Episcopatus Wesprimiensis” – „A veszprémi püspökség Római Oklevéltára” 4 vaskos kötete. Ő maga közreadja Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplóját.
Gazdag könyvtárának a folyóiratállománya is. Bizonyítják ezt: Nyelvtudományi Közlemények, Irodalomtörténeti Közlemények, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Katolikus Szemle, Magyar Kultúra, Magyar Sion, Religió, melynek egyébként szerkesztője is volt 1873-tól 1878-ig, végül a Századok.
Könyvtárában 4 ősnyomtatvány, 12 XVI. Századi mű s 38 Régi Magyar Könyvtár sorozatba tartozó mű található. – A Régi Magyar Könyvtár sorozatba tartozó művek közül megtalálható könyvtárában a Káldi-féle magyar nyelvű Biblia bécsi kiadása 1626-ból és az esztergomi missale velencei kiadása 1512-ből, Ez utóbbinak érdekessége: Simor prímás bejegyzése, mellyel a misszálét Knauz Nándornak, könyvtárosának és levéltárosának ajándékozza 1869-ben. Ezután jön Hornig bejegyzése, mely szerint a művet Knauz halála után Dobrovszky antikváriustól vette 400 aranyforintért 1899-ben.
Könyvtárával, könyveivel kapcsolatos minden munkát saját maga végezte.
Könyvtárának állományát halála után vették leltárba, melynek eredménye 17346 kötet. Ez a nagy mennyiségű könyvanyag képezte/képezi a Püspöki/Érseki Könyvtár gerincét.
Veszprém két világháború közti püspöke – Rott Nándor – oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy Schwartz Róbert szertartóját könyvtárossá nevezte ki 1928-ban. Gondos felkészültség után testvérével hozzálátott a hatalmas anyag újra történő leltározásához, majd ezt követően a szerzői és a szakkatalógus szerkesztéséhez. A munka 1929 januárjában kezdődött és miután ez én októberében testvére Genfbe távozott, ő maga vette át a protocollum vezetését és folytatta a feldolgozást. Páratlan iramú munkával elérték, hogy az 1931-es esztendő végére minden mű nyilvántartott, feldolgozott állapotban a kutatók rendelkezésére állt. 21.500 kötetet jelentett ez. Schwartz Róbert 1942. július31-én fejezi be 25.863 raktári számmal a leltárkönyv vezetését. Közben helyszűke miatt az egész anyagot – 1938-ban – a Körmendy-féle házba vitték, ahonnét 1948-ban ismét visszakerült a püspöki palotába.
A 20.000 kötetes káptalani könyvtár a Dravecz-ház – jelenleg VEAB-székház – földszintjén foglalt helyet. A háború utolsó évében a földszintet a katonaság konyhává alakította, s ezért a könyvtár fele a püspöki palotába került, míg másik felét a székesegyház északi oratóriuma alatti raktárhelyiségbe ömlesztették. A Papnevelő Intézetet 1952. február 27-én feloszlatták, s ennek gazdag állománya is – csaknem 20.000 kötet – a püspöki palota nagyebédlőjébe került. Ezek következtében a püspöki könyvtár mindkét könyvtárat gondjaiba vette és a könyvtárosi teendők végzésével 1953. március 20-án Neumayer Károlyt bízták meg, aki a Papnevelő Intézet feloszlatásáig, annak jog- és történelemtanára volt. Érdemben – a 12 éves szünet után – a katalogizálási munkákat 1954. június 23-án kezdte meg, és végezte 1967. február 27-én bekövetkezett haláláig nagy lelkiismeretességgel a könyvtárosi teendőket. Így a püspöki könyvtár, káptalani könyvtár és a Papnevelő Intézet együttesen kezelt állománya meghaladta a 60.000 kötetet.
1966. augusztus 13-án helyettes könyvtárosi és levéltárosi beosztásban új munkaerőt kapott a komoly munkát igénylő könyvtár és levéltár Dr. Kredics László személyében.
A munka első állomása volt, hogy a székesegyházból az ömlesztett káptalani anyagot a püspöki palotába szállították annak érdekében, hogy a védett anyag számbavétele mielőbb megvalósulhasson. S mivel a legtöbb ilyen jellegű anyag a szeminárium könyvtárában volt, indokolttá vált a teljes állomány áttekinthetővé tétele. E sok figyelmet igénylő munka után hozzáláttak a védett anyag feldolgozásához, melynek eredményeként az Országos Széchényi Könyvtár 22 ősnyomtatványt, 344 XVI. Századi művet, 122 RMK – Régi Magyar Könyvtár – sorozatba tartozó munkát, valamint 116 Hungarica jelzésű nyomtatványt őriz.
A további munkálatok során vált ismertté, hogy a védett állományt még 4 kódex és 2 ősnyomtatvány gazdagítja. De gazdagítják a könyvtár állományát az értékes sorozatok is, többek közt az Elzevir kötetek és a Migne sorozat. A kódexek közül említést érdemel VI. Kelemen pápa beszédeit tartalmazó kötet a XIV. század végéről. De megemlítendő a veszprémi kódex is, mely a 36 tagú veszprémi káptalan számadáskönyve. A nyomtatásban is megjelent értékes forrást elsősorban a társadalom- és gazdaságtörténet, de az egyháztörténet, a névtan és természetesen az eddiginél jóval szélesebb körben a helytörténet is hasznosíthatja.
A könyvtár őrzi a bazilika értékes kottatárát, mely fontos 18-19. századi zenei dokumentumokkal rendelkezik. Állományát az Országos Széchényi Könyvtár a hetvenes években katalogizálta, mikrofilmre vette, s így tanulmányozás, kutatás céljára széles körben hozzáférhetővé vált.
Az állomány hagyatékokból, ajándékozás révén s a költségvetésben biztosított összegből eszközölt vásárlásokkal gyarapszik. Megemlítendő a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minden évben nyújtott támogatása az állományvédelem érdekében, melynek köszönhetően a XVI. századi kötetek nagy része a gondoskodást tükröző megújult formában jelennek meg a szemlélő előtt.
A könyvtár nyilvános könyvtárként, nyitvatartási időben áll a kutatók, olvasók szolgálatában.
Keressen fel bennünket!
Könyvtárunk a veszprémi érseki palota épületében található. Bővebb információkat az elérhetőség menüpont alatt talál.
Nyitvatartás:
Kedd, szerda, csütörtök: 8-16 h.
Az oldal olvasásához a Mozilla Firefox böngésző 3.0 vagy újabb verzióját ajánljuk.
